Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/
1990. június 3.
A márciusi marosvásárhelyi eseményekről legsovénabb, uszító tudósításokat író Carolina Ilica Radu Ceonteával, a Vatra Romaneasca elnökével együtt New Yorkba látogatott. Ilica azt állította, hogy Sütő Andrásnak már régebben is beteg volt a szeme, továbbá azt, hogy az írót magyar társai bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1990. október 6.
A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1990. október 19.
A bukaresti 33-as Líceum magyar tanárait és diákjait többször megsértették, megfenyegették, reggelente most is sértő jelszavakat tartalmazó táblával fogadják őket. Eckstein Alexandru Robert számtantanárnak odakiáltották: "Menj Izraelbe!". A parlamentben Ion Gavra képviselő és Radu Ceontea szenátor több ízben is szóvá tették a líceum román tanulóinak nehéz helyzetét, nem szóltak viszont a magyar tanulók helyzetéről, a naponta ismétlődő megaláztatásukról. /D. Bartha Margit: Sértő, fenyegető szavak és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1990. november 2.
Radu Ceontea és Adria Motiu szenátor, a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai javaslatára /melyhez csatlakozott több megmentési frontos szenátor/ a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik "1989. december 22-e után távozásra kényszerültek Kovászna és Hargita megyéből". Csiha Tamás RMDSZ-es szenátor támogatta a javaslatot, hogy kiderüljön az igazság. /D. Bartha Margit: Sokan és régen várják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1990. november 11.
A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1991. január 5.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1991. január 8.
Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel azután megfojtja a románokat - nyilatkozta Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke a Baricada (Bukarest) hetilapnak. "Az elején féltünk az RMDSZ-től. Ezt a mozgalmat már nem tekintjük ellenfélnek, mert a végét rúgja." "A Vatra Romaneasca támogatja a katonai kormányzás gondolatát." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8., II. rész: jan. 12-13./
1991. január 17.
A Vatra Romaneasca tiltakozó beadvánnyal reagált a marosvásárhelyi eseményekről szóló parlamenti jelentésre, a parlamenti ismertetést követő napon, jan. 17-én. Radu Ceontea szenátor a tévében ismertette a Vatra véleményét. Szerintük a jelentés nem tükrözi a valóságot, követelték, hogy a parlament készítsen újabb jelentést. /Neumann Ottó: Új jelentést követelnek a marosvásárhelyi eseményekről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1991. február 24.
Lemondott Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca alapító /tiszteletbeli/ elnöke. Lemondását azzal indokolta, hogy nézeteltérései támadtak a vezetőség több tagjával a Nemzeti Megmentési Fronthoz /NMF/ fűződő kapcsolatok ügyében. Ceontea ugyanis ellenezte az NMF-fel való kapcsolatok szorosabbra fűzését, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1991. március 3.
A Vatra Romaneasca márc. 3-án Ploiestiben tartott rendkívüli országos értekezletén elutasította Radu Ceontea elnök előzőleg bejelentett lemondását, sőt a Románok Nemzeti Egységpártja is elnökévé választotta őt, tudósított Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1991. május 19.
A Vatra Romaneasca vezetőjét, Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a Román Nemzeti Egységpárt Marosvásárhelyen tartott rendkívüli országos értekezlete. Az értekezleten elfogadott állásfoglalásban felszólították a parlamentet és a kormányt, hogy "megfelelő törvényes intézkedésekkel" akadályozzák meg az RMDSZ-kongresszus megtartását Marosvásárhelyen. /MTI/ A Vatra Romaneasca kettészaladt, a Ceontea-ellenes szárny az elmúlt napokban rendezte meg országos értekezletét Kolozsváron, Ceontea ugyanezt a tanácskozást június elsejére Marosvásárhelyre hívta össze.
1991. június 2.
A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1991. június 8.
Radu Ceontea szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke fenntartja álláspontját, hogy az RMDSZ-t nem tartja legálisnak. Ez a párt stagnálásnak van ítélve, mondta, az Erdélyi Naplónak nyilatkozva. A vatrások kezdettől fogva hangoztatták, hogy az RNEP a Vatra Romaneasca politikai karja. Túlságosan gőgös az RMDSZ, az egyszerű magyarok majd megértik, hogy megtévesztették őket. A pártelnök nem lát érintkezési pontokat az RMDSZ és az erdélyi román nemzeti szervezetek között. Ceontea szerint egy párt, amely más nyelvet használ, mint az állam nyelve, más nemzet érdekeit szolgálja. A "magyarok a román nemzet részét képezik." Nem lehet nyelvi szeparatizmus a politikában., hangsúlyozta, szerinte a magyarok román nyelvű pártokban tevékenykedjenek. /Gáspár Sándor: "Magyar is kell a Vatrába". Beszélgetés Radu Ceontea szenátorral, a Román Nemzeti Egységpárt országos elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1991. szeptember 5.
A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/
1991. szeptember 24.
Az Alkotmányozó Gyűlés szept. 24-i vitájában arról volt szó, hogy működhetnek-e etnikai pártok. Többen hevesen kikeltek az etnikai pártok engedélyezése ellen /Petre Turlea /Front/, Gheorghe Dumitrascu /Front/, Ioan Gavra /RNEP/, Radu Ceontea /RNEP/, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1991. október 14.
A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1991. október 24.
A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/
1992. január 9.
Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 11.
Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./
1992. január 23.
Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. /Romania Libera (Bukarest), jan. 23./
1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
1992. október 3.
Okt. 3-án váratlanul gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt vezetősége és leváltotta Radu Ceontea elnököt, a helyébe Gheorghe Funar lépett, Petru Burca elnökhelyettes pedig lemondott, utóda Bucur Coriolan, marosvásárhelyi RNEP-elnök. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1992. október 8.
Szakadás várható a Román Nemzeti Egységpártban. Radu Ceontea törvénytelennek tartja leváltását a párt elnöki tisztségéből. Azért állították félre Ceonteát, mert ellenezte az együttműködést a Romania Mare Párttal és a Szocialista Munkapárttal. Ceontea politikai kalandoroknak nevezte Gheorghe Funart, a helyébe lépő elnököt és társait. /Magyar Nemzet, okt. 8./
1992. október 17.
Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./
1995. április 19.
Iliescu elnök Forradalom és reform című könyvében úgy emlékezik vissza 1990. márc. 15-ére, hogy több mint 10 ezer magyar állampolgár érkezett az országba, "akik incidenseket idéztek elő Szatmárnémetiben, Szovátán, Marosvásárhelyen és más településeken, közintézményekre tüntetően kitűzték Magyarország zászlaját... románellenes dalokkal, jelszavakkal bujtogattak, zavart és pánikhangulatot keltve a román lakosság körében. A következő napokban a románság szervezett tiltakozó tüntetéseket" Kincses Előd, a szemtanú cáfolta ezeket az állításokat. Marosvásárhelyen semmilyen incidens nem történt. Az 1990. márc. 15-i ünnepségeken a városban Aurel Florian román nyelven méltatta márc. 15-e jelentőségét, magyar zászlót nem tűzött ki senki, ezt videofelvételek is igazolják. Gavril Irsic Szatmár megyei rendőrparancsnok kijelentette, hogy Szatmárnémetiben magyar turisták által provokált incidens nem történt. A valóságban a szatmárnémeti vatrás tüntetést a Marosvásárhelyről kiszállt Vasile Tira őrnagy szervezte, aki jelentő szerepet játszott a marosvásárhelyi márc. 19-20-i eseményekben is. Iliescu azt írja emlékiratában, hogy "Avram Iancu marosvásárhelyi szobrát több ízben megszentségtelenítették, míg Szovátán Nicolae Balcescuét szétrombolták." A szovátai szobrot valaki egy éjszaka valóban letaszította, de senki sem bizonyította, hogy ezt egy magyar tette volna, a helyiek azonnal tiltakoztak megrágalmazásuk ellen. Avram Iancu szobrának megszentségtelenítése pedig az volt, hogy valaki olyan szöveget írt a szoborra, amiből kiderült, hogy nem tudott magyarul. Iliescu könyve szerint: "Az akkori kedélyállapotok és összefüggések kifejeződéseként létrehozták a Vatra Romaneasca kulturális és civil szervezetet. Ez a román népnek abból az akut öntudatosságából született, hogy szüksége van olyan szervezett formákra, melyek biztosítják ellenállását és önvédelmét a magyar követelések fel-felcsattanó hullámaival szemben. Gátat vetnek ennek az agresszív magatartásnak, amit úgy fogtak fel, hogy potenciálisan veszélyeztetik a román állam integritását és egységét." Kincses Előd erre megjegyezte, hogy a Vatra Romaneascát 1989. dec. 27-én hozták létre Marosvásárhelyen, de megalakulását csak 1990. febr. 4-én jelentették be. Radu Ceontea dec. 26-án aláírta a magyar-román barátság platformját, másnap pedig megalakította a Vatrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. szeptember 9.
Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./
1996. március 6.
Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./
1996. május 15.
Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./
2003. március 12.
Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./
